Az OB kapcsán nem
is az eredmény jut eszembe, amit elértem, hanem a munka, amit az elmúlt egy évben elvégeztem.
2012. augusztus 1. óta összesen
517 órát edzettem, ami havi átlagban kb. 43 óra
volt. Van, akinek sok, van akinek kevésbé. Figyelembe véve a
tavaly őszi időszakot,
amikor nehéz volt mindig kettőt csinálni és a
februári mandulaműtétet nagyjából
maximalizáltam az elvégezhető munkát. A súlyom 3
kg-os határon belül
mozgott, a legjobb nyugalmi pulzusom 37/perc volt, ami már majdnem olyan volt, mint fénykoromban. Ezeket a kimutatásokat, mind a Polar RCX5 órámmal tudtam mérni,
ami mindig segített utólag
elemezni az elvégzett edzéseket.
Amit elértem
vele: 5. hely egyéniben, 2. hely dublóban, 3. hely négypárban. Elégedett vagyok az eredménnyel, mert akik megvertek az elmúlt hétvégén napban tudom, hogy jobbak voltak (különben nem vertek volna meg). Sajnos nem volt
teljes a mezőny, de aki nincs ott azt nem lehet megverni.
Idén ismét sikerült az OB-ra nagyon jó formát összehoznom.
A tavaszi kezdés után tényleg begyorsult a hajó és sikerült a mezőnyön belül is előrelépem. Kb. 2 hónapja éreztem, hogy ismét képes leszek heti 200-250km leevezésére, illetve ennek megfelelő alternatív edzésekkel
kitölteni az ennek megfelelő edzésóraszámot.
A mandulaműtét és a versenyidőszak közti rövid idő miatt
nem igazán tudtam „alapozni”, de volt egy két
nagyon jó verseny a nyáron.
A szkiff
Az OB szkiff előfutama
mindenképp az egyik legnagyobb kihívás volt az évben.
Két versenyzőnek
volt csak hely a döntőben és mivel Galambos Peti is a futamban volt nem igazán adatott más hely
csak a második annak, aki a döntőben akart evezni. Idén a sors ismét összehozott Elekes Szilveszterrel, aki ismét elment a rajtnál csak
úgy, mint mindenki más. Ez
nem esett jól, de mivel a menedzserem, Szekér Laci azt mondta menni kell, így menni kellett. És én mentem, mert a verseny nem állt meg. 900 méternél már tisztában
voltam azzal, hogy meg lehet, de ehhez nagyon keményen
kellett küzdenem, viszont mivel,a hétvégi versenyen még
rengetegen tették ugyanezt nem is untatok senkit tovább. A lényeg Szilivel megküzdöttem és
sikerült bejutnom a döntőbe.
A sebességi
adatokat itt olvashatjátok (pulzusmérőt az OB alatt nem viseltem, a görbe közepén ment
magas sebesség a verseny):
A döntőben ismét felszabadultan álltam oda és próbáltam a legtöbbet
kihozni magamból. Bíró Márk volt az, aki mellettem volt a hatos pályán és ő is lemaradt az élbolytól, így őt próbáltam meg utolérni,
ahogy csak tudtam. Mire 1600 méterre sikerült, már nagyon el voltam füstölve, de Márk még bírta, ekkorra már felzárkóztunk valamennyire az elsőkhöz, de amikor az utolsó, a finis szakaszt elkezdtem Márk be tudta tenni a 7. Sebességbe magát és erre
már nem tudtam reagálni. Közben azonban feljöttem
az 5. helyre, mert leelőztük
Matheisz Józsit. Gratuláció jár Galambosnak, hogy sikerült ismét győznie,
Széllnek, hogy a világkupa
után is tudott formában
maradni, Csepinek, mert sikerült az első érmét megszereznie szkiffben. És persze Dákónak, mert minden támadást visszavert.
A sebességi
adatokat itt olvashatjátok:
A dubló
Csepivel év közben nagyon jó
versenyeket csináltunk és öröm volt vele elindulni, mert 2009. óta igazán sikeres dublóban
nem tudtam idehaza versenyezni. Meg is volt a tervünk, hogy mit és hogyan
csinálunk, mikor lesz nagy sebességváltás,
hogyan fogjuk elhagyni az ellenfeleket, stb. Mint minden jó terv a megvalósításán múlik a siker. Kértünk is éppen ezért egy
hajót, azonban, hiányzott
a kilométerünk a
hajóból. Talán az
előző nap is sok volt a verseny a szkiffben és lehet a szél se
nekünk kedvezett. Egy biztos Széll és Pálffy megvalósították a mi tervünket és 1250 méternél faképnél hagytak bennünket.
Visszanézve a sebesség
adatokat arra kell jutnom, ha bírtuk volna a tempót,
amit 1000nél mentünk talán lett volna esélyünk. Így csak a gratuláció lehetősége maradt, és hogy
örüljek 3 év óta az első ob éremnek.
A sebességi
adatokat itt olvashatjátok:
A négypár
A négypár igazi öröm evezésnek indult a részemről, de biztos lehetett volna komolyabban venni. Mindenesetre
a verseny előtti este sikerült először evezni, jó
okkal, hisz az előző napi
versenyek a prioritási listán előbbre voltak. Az előfutamok
alapján éreztük,
hogy ebből akár érem is lehet. Tudtuk persze, hogy a Szeged erős tud lenni és a MEC-sek
sem fogják feladni, de azért a legjobbra számítottunk. Sajnos a futam nem a legjobban kezdődött, mert a bírói papírokban volt egy kis keveredés és emiatt a teljes rajtot át kellett variáltatnunk,
ennek biztos nem, örültek páran, de a pályabeosztás komoly dolog. Ezek után
elrajtoltunk. 1000-1100 méternél,
mikor felnéztem éreztem,
hogy jók vagyunk, mert a BEE és a Csepel után 3. helyen
mentünk. Aztán egyszerre 1600 méternél még egy
támadásra is futotta, amit ugyan visszavert a
Csepel mégis jó érzéssel töltött el a hétvége 2. érmének a megszerzése.
A sebességi
adatokat itt olvashatjátok:
Az OB maga ismét lezárult. A Danubius jól
teljesített, bár kétségtelen, hogy egyre kevesebbet evezünk felnőttek, de a kicsik egyre többen vannak, szóval ki
tudja, hátha mással
is fogunk nem sokára jókat
evezni.
A bajnokság élvezetes volt, jó időjárást
kaptunk. Bár néhány dolog bosszantó volt.
Ilyenek voltak a verseny első napján a
hibás programok, néhányszor a bírók közti kommunikáció hiánya., pl.: az indulásnál 18:45-re módosított rajtidőt a
rajtban előrehozták mert
így is úgy is ott vagyunk mind. Ezt a hozzáállást kimondottan nagy hibának tartom a bírók részéről, mert nem azért
nevezünk a versenyre, hogy minél
hamarabb le tudjuk azt, hanem azért,
hogy az előre egyeztetett időpontban küzdjünk meg
egymással. A középfutamokhoz
kapcsolódó problémák úgy
szintén fontos kérdéseket
vetnek fel szervezési szempontból.
Mikor kell és mikor nem kell rendezni középfutamot? Véleményem szerint a mostani "minden evezős ünnepe" OB nagyon nehezen kezelhető, szerezhető és rengeteg hibára ad
esélyt. Olaszországban (és Franciaországban
is) külön két
napos versenyként rendezik a felnőtt, a felnőtt ks,
az u23 és az ifjúsági bajnokságot.
Ez annyiból jobb, hogy könnyebb
minőségi versenyt rendezni, jut idő minden közép és reményfutamra, B és C döntőre. Másrészt több verseny van, ami több megjelenést
jelent. Arról nem is beszélve,
hogy évente így nem csak 2x használná maty-éri pályát és 2x a
velencei pályát a
sportág, ami nagyon jó
lenne, mert bojázott pályán sokkal jobb lenne többet
indulni. A célnál a
fedett sátor és a
lounge nagyon jó ötlet
volt, de egy mobil tribün is sokat dobott volna hangulaton, illetve még három stég,
vagy egyszerűen csak nagyobb stégek.
Végére már csak két ötletem maradt: a motorcsónak
vezetőknek olyan jó
lenne, ha valaki elmondaná mindig, hogy a velencei pályán az 1000m-nél lévő nádas szabad
szakaszon lassítsanak le, mert a hullám át rendezi mindig a futam sorrendet, amit
okoznak, amikor mennek fel. A másik pedig, hogy a MESZ rendezhetne 1000 méteres sprint magyar bajnokságot a
jövőben, mert az fun és vidámság!
Legközelebb
pedig SUP boardozásról mesélek majd:)